Spondylolysis, Spondylolisthesis (spondilolízis,  spondilolisztézis)

A betegség lényege a csigolyaíven kialakuló kis törés, melynek következtében a csigolya elmozdulhat a helyéről.

Okok

Valószínűleg öröklődés is szerepet játszik kialakulásában, de ismétlődő kis traumák, sérülés következtében is létrejöhet.

Tünetek

Az ívhasadás, illetve az igen kisfokú csigolyacsúszás panaszt nem okoz, ezért a veleszületett esetek korai gyerekkorban sokszor nem is derülnek ki. A korai felismerés mégis fontos, mert a csigolya elcsúszása a pubertáskorban fokozódhat. A növekedés befejeződése után a csigolya további elmozdulásának esélye kisebb, de a gerinc fokozott megterhelése derékfájást okozhat. Gyakran a sportolás váltja ki a panaszokat. Ezért csigolyaív-hasadásban szenvedő gyerekek kerüljék azokat a sportokat (talaj- és szertorna, labdajátékok, magas- és távolugrás, dzsúdó, birkózás, súlyemelés stb.), amelyek nagy megterhelést jelentenek a gerinc számára.

Kezelés

Rendszeres gyógytorna, úszás, reumakenőcsök, helyi meleg kezelés (fizioterápia). Tilos a gerinc húzatása (például súlyfürdő). Tartós panaszok, illetve a csigolyacsúszás fokozódása esetén műtéttel fixálják az elmozdult csigolyát.

Megelőzés

Nagyon fontos a rendszeres gyógytorna és úszás, melynek fontos része a hasizomzat erősítése, a gerincet ugyanis nemcsak a hátizomzat, hanem a feszes, erős hasizmok is tartják. Ha a hasizmaink erősek, akkor nagyobb nyomást képesek gyakorolni a hasüregre, mely csökkenti a deréktájra nehezedő terhet, húzást; ellenkező esetben a gerinc túlterhelése további derékfájáshoz vezet. A hanyag tartás is egyik okozója a derékfájásnak, ezért álláskor tartsuk egyenesen hátunkat és húzzuk be hasunkat. A derékfájás leginkább 30-50 éves kor között jelentkezik; feltehetően a középkorú emberek azok, akik a legnagyobb munkahelyi és szociális terhelés alatt állnak, kevesebbet törődnek testi kondíciójukkal, kevesebbet mozognak, sportolnak. Ezzel együtt jár néhány fölösleges kiló felszedése is – s a túlsúly további terhelést jelent a gerincoszlopra. A foglalkozás és a gerincfájás összefüggését vizsgálva kiderül, hogy a nehéz tárgyakat emelő munkások, gépjárművezetők, valamint az ülő foglalkozást végzők a legveszélyeztetettebbek. Utóbbi két esetben a vibrációnak, illetve az állandó statikus terhelésnek szerepe van a panaszok jelentkezésében (görnyedés, tartós előrehajlás stb.). A gerinciskola egy módszer a kopásos gerincbetegségek megelőzésére, a már kialakult panaszok csökkentésére és a betegek gondozására. Szakképzett gyógytornász vezetésével, kis csoportokban folyik a betegek oktatása előre kidolgozott program szerint. Célja azon módszerek megismertetése, melyekkel a derékfájdalom csökkenthető és a panaszok kiújulása megelőzhető. Már az óvodáskorban el kell kezdeni a helyes tartásra nevelést és a rendszeres mozgást, és különösen nagy figyelmet kell fordítani az iskoláskorúakra, minthogy a serdülőkorban a gerinc különösen érzékeny a káros hatásokra.